Elérkeztünk az extrém bejegyzés megszületéséhez!

A múlt héten 4 nap erejéig újra a kontinensre léptünk, vonattal elhagytuk Angliát. Mégpedig meg sem álltunk Párizsig... igen az igaziig, a francia fővárosig, PÁRIZSig!

Kezdjük is az elejéről. Hogy is kerültünk oda?
Még nyár elején Carolyn ajánlotta, hogy az Eurostar-nak szuper kedvezményei vannak, kérjünk pár szabadnapot és látogassunk el Párizsba. Egész olcsón kinálnak utazást vonattal (ami 300 km/h sebességgel megy) és hozzá szállást. Találtunk is az egyik napilapban egy akciós ajánlatot, gyorsan szabadságot kértünk és lefoglaltuk interneten. Majd 4 hét várakozás, készülődés után múlt héten elutaztunk. Persze azért igazi felkészült turistaként indultunk útnak: franció turistaszótárral, fényképezőgép-állvánnyal, látnivalók tervével, gps-szel, új hátizsákkal, új cipőben és fodrászkodás után. :)

1. nap: Mivel minél jobban ki szerettük volna használni ezt a pár napot, már korán reggel útra keltünk. Eltaxiztunk Readingbe a helyi sofőrrel, majd fél óra vonatozás Londonba, amit kis metrózás követett az Eurostar pályaudvarára (St.Pancras). Itt aztán mintha egy reptéren lettünk volna, főleg a biztonsági követelmények ugyanazok: csomagátvizsgálás, sípoló kapu, útlevélellenőrzés. A sok procedúra után kicsit több mint 2 óra vonatozás következett, ebből 20 percet töltöttünk a "tengerben". Az eszméletlen sebességet egy képpel is tudjuk bizonyítani.

Párizs északi pályaudvarára érkeztünk, ahol gyorsan be is szereztünk egy korlátan utazásra szóló bérletet erre a pár napra, névszerint "Paris Visit Card"-ot. Szerintem ezzel a legjobb utazgatni, hiszen szuper a metróhálózat 16 vonallal, és ezen kívül még a buszokra és a helyi hév-re is érvényes. Talán még az ára sem volt vészes. Szóval metróval közelítettük meg a szállodánkat, ami térképen kicsit közelebbnek tűnt az Eiffel toronyhoz, mint valójában. Igazából, egyik este legyalogoltuk, fél óra séta. Kedves és csendes környéken volt, bár egy kevésbé kedves recepciós fogadott bennünket, aki a szobaszámon kívül nem mondott semmit, csak átadta a kulcskártyát. Azért a reggeliről és az internetről kibökhetett volna valamit kérdezés nélkül is. Na mindegy, a szoba nagyon tetszett mindkettőnknek és a reggelik is frissek, háziasak, finomak voltak. Sőt igazi otthoni hangulata volt: friss baguette, croissant, vaj, lekvár, kukoricapehely és a kávé, aminek végre normális otthoni íze volt, nem olyan mosogatólé, mint Angliában.
Gyors lepakolás, átöltözés után máris nyakunkba vettük a várost. Lesétáltunk a Szajnáig, közben ebéd után nézve. Annyira más volt, mint az angol városok: pici utcák, minden sarkon bisztró vagy étterem, nagyon hasonló Budapestre is, főleg az épületek. Sokkal szimpibb, mint London. Szóval délután 4-5 körül nem találtunk könnyen ebédet, mert általában bezárnak az éttermek délutánra, vagy nem szolgálnak ételt ilyenkor. A séta közben már egész messziről megláttuk az Eiffel tornyot. :)  Gyors döntés: még ma megnézzük közelről is. Nem bántuk meg, hiszen gyönyörű egy építmény, valóban. Alig tudtam betelni vele, főleg egész közelről, a lábától bámulva. Nem mentünk fel, de elterveztük, hogy éjjel is megnézzük majd kivilágítva (és persze gyönyörű képeket is készítünk), valamint nappal felmegyünk a tetejéig. Erről majd később.
Hazaérve a kis túráról újra valami étel után néztünk a környéken, amit egy olasz-francia hangulatos kis étteremben fogyasztottunk el. Az első napot igazán hosszúnak éreztük, és hulla-fáradtan dőltünk ágynak a késői vacsora után.

2. nap: A reggeli után megterveztük térképen az aznapi túrát a még Angliában összállított jegyzeteimből. Hihetetlen, de nagyon sok mindent sikerült besűrítenünk végül erre a napra. Kezdjük is a délelőttöt a legmesszebbi ponttal, a La Defense üzleti negyedben található Grand Arché-val. Ez tulajdonképpen egy órási, irodaháznyi kocka az irodaházak között a Champs-Elysse folytatásában. Itt még egész hűvös és borús időnk volt, akárcsak a következő napok délelőttjein, de szerencsére délutánra mindig volt napsütés bőven. Pár kép a kockáról és egy újj-szoborról :), és már indultunk is tovább metróval a Diadalívhez, az egyik nagy kedvencünkhöz. Itt egész sok időt töltöttünk fényképezéssel, majd felmásztunk lépcsőn a tetejére (szerencsére ingyen, hiszen Párizsban Eu-s 26 év alatti fiatalok egy csomó helyre ingyen léphetnek be). A Diadalívről röviden: 12 sugárút fut itt össze és tulajdonképpen ez egy óriási körforgalom, amiben örült módon közlekednek a franciák. Nagyon sok sávban haladnak az autók, motorosok felfestés nélkül, és mégsincs baleset. A tetején sétáltunk, elnéztünk egyik irányba a "kockáig", másik irányba pedig Louvre-ig végig a Champs-Elyssen, és láttuk az Eiffel tornyot is újra. Fotózkodás, napozás, magyar hangok után lementünk a föld alá. Elmetróztunk a Louvre előtt rövid sétával található Concorde térre, az emlékműhöz és a szökőkutakhoz. Innen egy fincsi utcai sajtos hot-doggal a kezünkben irány a Louvre a Tülériák kerten át. A medence körül vicces-arcos kiállítás volt, amikkel pózoltunk is. A park végében pici Diadalívvel találkoztunk, majd a Louvre múzeum üveg-piramisaihoz érkeztünk. A múzeumba szintén ingyen mehettünk be és még nem is kellett sokat sorban állni. Bár már ekkor este 6 volt, kb 3 órát szántunk rá. (11ig nyitva volt) Talán, ha igazán műértők vagyunk egy teljes nap sem lett volna elég bejárni az egészet, olyan óriási volt. Mi a kötelezőket vettük először célba: Mona Lisa, Milói Vénusz, majd minden más, úgy mint Szfinx, múmiák, Hamurappi törvényoszlop és sok egyéb. Kissé fáradtan befejeztük a múzeumi körutat és még hazaindulás előtt Peti igazi profi fotókat készített a kivilágított piramisról kívülről.
A szállodához vezető úton betértünk egy kínaiba, ahonnan finom vacsorát vittünk fel a szobánkba.

Az 1-2. nap galériája a képre kattintva:

 


Folyt. köv.!

A bejegyzés trackback címe:

https://livein.blog.hu/api/trackback/id/tr741433197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vtibike 2009.10.07. 07:53:14

Na erre megerte varni!
Ez volt a a bizonyos titkos utazas :)

mfagnes 2009.10.07. 21:14:45

Köszi a beszámolót!
Várjuk a folytatást!

Gabeszbacsi 2009.10.07. 22:00:08

gratula az úthoz, biztos szép lehetett!
akkor nekem is bele kell húznom, hogy még beleférjek a 26alatti katergóriéba :-))

4ndris 2009.10.11. 17:59:07

nagyon tetszett a beszámoló (szokás szerint)nem akarok telhetetlennek tűnni de várom a folytatást;)
grat. a képekhez

Gabeszbacsi 2009.10.13. 22:47:04

jjjjjjjjjjja, a folytatást én is várom, végre nem csak én "követelődzöm"!! :-))))
süti beállítások módosítása