Karácsony ünnepelve. Megtartottuk a magunk kis Karácsonyát. Először a szembeszomszéd ausztrál sráccal (Hugh). Nagyon mókás volt. Boros dobozban adott nekünk két, a hotelben kapható kis üdítőt és három, a hotelben kapható kis zacskó chipset. Viszonzásul mi azt az ajándékot adtuk neki, amit a távozásakor készültünk adni; egy pipát, amit egy vendég ittfelejtett.
Szűkebb körű ünnepünk alkalmából pedig kaptam Jucctól egy villanyborotvát, ő pedig tőlem egy később majd észrevehető "kétszínű" szövetkabátot és egy retikült. Mindezeket még Woking-ban szereztük be, de megígértük egymásnak, hogy addig nem használjuk. El is dugtuk egymás elől ebben a hatalmas szobában és még be is csomagoltuk. 

Karácsony munkával. December 25. reggelén egy kis pezsgővel kívántak nekünk merrikriszmöszt még a nagy hajcihő előtt. Jucc kicsit nehezebb végét kapta a dolognak, én pedig a legkönnyebbet. Szűkített menü volt a vendégeknek, viszont kb 5 fogással. És az asztalok szinte egyszerre érkeztek. Én az egyik különteremben lestem a 19 fős baráti társaság kívánságait.

"Csapatépítő" bowling. Munkaadónktól egy közös bowlingozást kaptunk ajándékba. Könnyű azt fikázni, akitől kapunk valamit - ez igaz. Viszont az milyen, hogy a beígért helyett 2 órával hamarabb jött a taxi? Amit nekünk kellett kifizetni. Az egyik lánynál volt kápé arra, hogy mindenki vehessen magának olyan piát, amit szeretne. Ez első körben a la carte volt, 2. körben pedig egy fej tequilát eredményezett. Miért nem a taxit fizette volna inkább? Sajnos és szerencsére a Hugh-n kívül másik kedvenc munkatársunk Carolyn kicsit későn érkezett. Kb fél órával azelőtt, hogy menni kellett volna. De felajánlotta, hogy maradjunk még, és majd ő elvisz minket. Az a plusz kb 2 extra vip óra volt a legjobb. Még egyet bowlingoztunk öten összesen 3(!) fontért, videójátékoztunk és mekdonálcoztunk. Hiányoztak már a mekis ízek, de itt nem teljesen ugyanolyan ízű a hamburgerük.
Ja, az ember azt hinné, hogy majd másnap az eddig parasztnak tűnő lengyelek másnap majd visszaköszönnek. Nem, továbbra sem.

Karácsonyfa, ami nem szárad. Így van, a miénk nem kiszárad s elkezdi a leveleit hullajtani, hanem ez rügyezik. Ahogy Gálvölgyiék mondanék erre: "A mi fánk nem kiszárad, hanem újévre rügyezik, vazze!"

Egészségi hadiállapot. Szinte minden bejegyzést zárhatnánk időjárásjelentés helyett egészségjelentéssel, hogy mst éppen melyikünk egészséges és beteg. Mire a Jucc befejezte a nátháját, addigra jöttem én. Szerencsére már jobban vagyok kicsit.

A hely, ahol dolgozunk és élünk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.