Új bejegyzés. Hogy miért ilyen nagy szó ez? Egyrészt nem sok izgalmas történik velünk. Mi értelme lenne nap mint nap arról írni, hogy "Hú de sokat dolgoztunk ma is" és "Mekkora köcsögök voltak a 22-es asztalon!" Ebben nincs nagy izgalom, sem hírérték. Másrészt idő se nagyon van rá mindig. Pláne úgy, hogy most kicsit sokat melóztunk az elmúlt pár napban. A paraszt szőröstalpú román eltávon van, és az ausztrál lány, akit felvettek, 48 órát tartózkodott itt kb és lelépett, mondván nem tetszik neki a hely, és azt hitte, hogy közelebb lesz Nottingham-hez, ahol a barátai dolgoznak. Az első okot még megértem, na de milyen ostoba az ilyen, aki 24 órát repül ide és nem keres rá google-ben, hogy hova is jön; Nottingham 2 óra 46 percre van innen. Szóval most "understaffed" vagyunk, ami úgy nyilvánul meg, hogy én pl szombaton 13 órát dolgoztam, vasárnap 12-t, hétfőn 9-et, kedden 12,5-et, szerdán 10,5-et. Ezt a mai napon egy szabadnap követte, amikor lehet időt szánni az otthoniakra. Úgy mint skype, msn, gmail és blog.

Tegnapelőtt az ebéd és vacsora közti szünetben Juccanó, Carolyn és én ellátogattunk Reading-be, az Orákulumhoz. (Ha még mindig nem esett volna le, akkor igen, a Mátrixból lehet ismerős. Ő az, aki azt mondja, hogy "nincs kanál".)

Parkolóház

Láttam már pár bevásárlóközpontot, de erre azt mondom, hogy tetszett is. Nem csak tussal és vonalzóval tervezték, hanem kihasználták a természeti adottságokat is. A plázát egy folyó szeli ketté, szép kis korzóval, tele éttermekkel.

Jucc Velencében

Vittünk kenyeret, amit a kacsáknak, galamboknak és sirályoknak adtunk. Utóbbiak még a levegőben is el tudták kapni a falatokat.

Sorakozó

Miután elfogyott a cipó és jóllaktak, mi is pózoltunk egyet a kamerának.

Egy pizzériában ettünk, 1-et fizet, 2-t kap kuponok segítségével. Azt hazadöcögtünk, kicsit hosszabb volt az út, mivel bedugultak az utak pl a Reading-i focimeccs miatt.

A múltkor nem találtunk a hazautunkhoz passzoló tömegközlekedési odajutást, de ma sikerült. Megkértük Carolyn-t, aki még szívesen elvinne minket Gatwick-re is, de pont azon a hétvégén készül Ausztriába, a barátaihoz. Tehát, ez is megoldódott.

Nemrég beugortam a szállodába, hogy elmondjam ezt a jó hírt Juccnak, és a ratyi managerünk megkért, hogy segítsek neki söröshordót cipelni. Egy korsó sörrel jutalmazott, ami lassan már el is fogy! :)

A paraszt román miatt nem tudtunk beköltözni a szálloda, egyik személyzetnek fentartott szobájába, de ezt most nem részletezném, idegeskedtünk rajta már eleget. Hanem egy másik szobába fogunk minden valószínűség szerint költözni szombaton, amit az egyetlen itt dolgozó normális lengyel (Greg, a mosogatósfiú) hagy ránk. Az a szoba egy kicsivel nagyobb, és nem a közös szoba szomszédságában van mint ez, ami néha zajos tud lenni. Viszont az a szoba kicsit hűvösebb lesz, mert 2 ablaka van és az überparaszt lengyel szobájával szemben van, aki állandóan bömbölteti a szarabbnál szarabb zenéit.

Előre szólunk, mégegyszer: Február 21. - Március 2. között Magyarországon leszünk, újra. Üzenjük, hogy a pénzt gyűjtsétek, és nem fogadunk el kifogásokat, hogy nem ér rá valaki, meg korán kell kelni másnap! Nem lesz kimaradás! Nem tudjuk még pontosan, hogy mikor is leszünk Budapesten és otthon, de valószínűleg vmikor a felénél leszünk a fővárosban.

Folyt. köv.!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.