Mi másra használhattuk volna szabadnapunkat "péntektizenhárom" napján mint egy kis túrázásra, a nagy misztikus kövekhez. Elkötöttük a staffos kocsit, és először Carolyn-hoz mentünk reggelizni. A bőséges választékot életünk első mikrosütőben elkészített rántottájának elfogyasztása fokozta.
Tele hassal iráy Stonehenge! 12 éves koromban jártam már ott, akkor valahogy izgalmasabbnak tűnt a dolog.
Ilyen idős fejjel inkább azon bosszankodtunk, hogy igazából mi értelme van a látogatásnak úgy, ha csak a körséta elején tudsz relatíve közel menni a kőoszlopokhoz, utána pedig már az ember közelebb jár az autópályához mint a nevezetességhez. Carolyn próbált több képet is készíteni rólunk, talán ez sikerült a legjobban.
A túra végén betértünk a Stonehenge ajándékboltba, ahol olyan elképzelhetetlen dolgok voltak mint például a "Build your own Stonehenge", vagyis papírmakettből olyan Stonehenge-et építhettél, amilyet csak szeretnél. Vettünk pár kis apróságot, úgy mint képeslap, könyvjelző és hűtőmágnes. Egy ötletes szlogen volt sok kis apróságon: "Stonehenge rocks". (Ez angolul kétértelmű; egyrészt Stonehenge kövei, másrészt Stonehenge király!)
A parkolóban nem is mi, hanem Carolyn szúrt ki egy magyar rendszámú mikrobuszt! Az utasokkal nem sikerült beszélnünk, de hagytunk nekik egy cetlit, hogy jó utat meg hasonlók.
Akit jobban érdekel Stonehenge itt, itt vagy itt többet olvashat róla.
Ezután Salisbury-be mentünk, ami mondhatni tipikus régi stílusú angol város. Sétáltunk kis utcákban, nagy boltokban... vagyis csak arra volt alkalmas, hogy még jobban elfáradjunk.
A visszafelé vezető úton megálltunk egy benzinkútnál beállítani a fényszórót. Ez egy BP - British Petrol, olyan mint otthon a MOL - kút volt, Marks&Spencer Shop-pal. (Nem csak ruhát lehetett venni. Mi már kezdünk hozzászokni, hogy ez a márka itt egy birodalom. A többszintes áruházaikban a ruhán túl megtalálható benne kávézó, bank, pénzváltó és élelmiszerbolt is.) És bugortam a sloziba. De ilyet nem lát minden nap az ember. Nagyon világos volt, a falakon virágosrétek és erdők képei voltak, a hangszórókból áradt a madárcsicsergés. Óriási!
Folyt. köv.!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mfagnes 2009.02.17. 19:37:41
Menorqin 2009.02.18. 21:29:49
Na már csak pár nap és jösztök haza :D!
Remélem sikerül találkozni.
U.i.:tetszik, hogy fel vannak cimkézve a képek.
Üdv: Gyimó
trmn 2009.02.23. 22:54:27
Tamás
trmn 2009.02.23. 22:55:33
Utolsó kommentek